Az elhízás és a túlsúly gyakran párosul magas koleszterinszinttel. A magas koleszterinszint pedig hosszú távon olyan szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus vagy a stroke. Éppen ezért fontos, hogy a testsúlyunkat a normál tartományban tartsuk, ily módon ugyanis megelőzhetjük a végzetes betegségek kialakulását.
MILYEN TÉNYEZŐK HATNAK AZ ELHÍZÁSRA?
SZÁRMAZÁS
Etnikai tényezők is befolyásolhatják az elhízás kialakulásának idejét, valamint a súlygyarapodás gyorsaságát. Az afroamerikai és a latin-amerikai nők esetében például általában korábbi életkorban kezdődik a folyamat, mint a kaukázusiaknál és az ázsiaiaknál, illetve az életkorfüggő elhízás aránya is magasabb ezeknél a csoportoknál.
GYERMEKKORI TESTSÚLY
A tinédzserkori és a kora felnőttkori testsúly is befolyásolhatja a felnőttkori elhízás kialakulását. Például: Ha valaki a húszas éveiben enyhén túlsúlyos, az jó eséllyel lesz elhízott 35 éves korára. Ha valaki a késő gyermekkorban túlsúlyos, az nagy valószínűséggel elhízott felnőtt lesz, főleg akkor, ha a szülő is el van hízva. A tinédzserkori túlsúly még inkább eredményez felnőttkori elhízást.
HORMONOK
A nők bizonyos esetekben különösen hajlamosak a súlygyarapodásra; ilyenek például a terhesség, a menopauza, valamint néhány olyan eset, amikor orális fogamzásgátlót szednek. Rendelkezésre állnak viszont olyan, alacsony ösztrogéntartalmú tabletták, melyek esetén már nincs akkora kockázata a súlygyarapodásnak.
HOGYAN MÉRHETŐ A TESTZSÍR ARÁNYA?
A BMI egy olyan szám, amely megközelítőleg megadja a testzsír százalékos mennyiségét. A testzsír-százalékot valójában nem egyszerű mérni, és gyakran pontatlan az érték, ha a módszereket nem megfelelően monitorozzák. A következő módszerek speciális felszerelést és képzett személyzetet igényelnek, költségesek lehetnek, és néhányuk csak bizonyos kutatási létesítményekben érhető el, de igen pontosan meg tudják határozni a testzsír arányát.
– Víz alatti mérés (hidrosztatikus mérés): Ezzel a módszerrel víz alatt történik a mérés, itt számítják ki a zsírmentes testtömeget (izom) és a testzsírt. Ez az egyik legpontosabb módszer, de általában csak speciális kutatási létesítményekben történik, és a berendezés is költséges.
– BOD POD: A BOD POD egy számítógép által vezérelt, tojás alakú kamra. Ugyanazokat az egész testre vonatkoztatott mérési elveket használja, mint a hidrosztatikus mérés. A BOD POD az alany tömegét és térfogatát méri, melyből meghatározza a teljes testsűrűséget. Ezekből az adatokból aztán kiszámítható a testzsír és az izomtömeg mértéke is.
– DEXA. A kettős energiájú röntgen abszorpciometriával (DEXA) a csontsűrűség mérése történik. A rendszer röntgensugarakat használ nemcsak a testzsír százalékos mennyiségének a meghatározására, hanem megadja azt is, hogy hol és mennyi zsír található a szervezetben.
A következő két módszer egyszerű és egyértelmű:
– Bőrkörző. Ezzel a módszerrel a test különböző részein mérhető a bőr alatti zsírréteg fölötti bőrredő vastagsága egy körzővel (csipeszhez hasonló eszköz); az eredmények birtokában pedig kiszámítható a testzsír százalékos mennyisége.
– Bioelektromos impedancia analízis (BIA): Két módszer létezik a BIA számítására. Az egyik egy olyan álló mérleg, amelyen lábtartó van. Egy egészségre nem ártalmas mennyiségű elektromos áramot vezetnek a testen keresztül, majd kiszámítják a testzsír százalékos mennyiségét. A BIA másik típusánál elektródokat helyeznek a csuklóra, a bokára, a jobb kézfejre, valamint a lábfejre. Mérik az elektródok közötti feszültségváltozást. Ezt követően a BIA eredményeiből számítják ki a testzsír százalékos mennyiségét. Korábban ezzel a módszerrel eltérő eredményeket kaptak. Az újabb eszközökkel, valamint elemzési módszerekkel úgy tűnik, hatékonyabb lett ez az eljárás.
Az egészségklubok és a fogyasztó központok gyakran használják a bőrkörző és a bioelektromos impedancia analízis módszereket, viszont ha nem egy tapasztalt személy végzi a mérést, vagy jelentős mértékben elhízott emberen végzik, akkor pontatlan eredményeket mutathatnak.