Talán nincs még egy olyan területe a testmozgás tudományának, amit ilyen sokan és ennyire mélyrehatóan vizsgáltak volna, mint a kardió edzés előnyeit. Bizonyítékok százai igazolják, hogy a rendszeres edzés javítja az egészséget, az állóképességet, és még számos egyéb előnyös hatása van. Összegyűjtöttük, hogy melyek a kardió edzés legfontosabb egészségügyi előnyei. 

A KARDIÓ EDZÉS SZEREPE A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉBEN 

Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a kardió edzés csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, vagy segít megelőzni azokat. Egy több mint 13 ezer férfit és nőt vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a legkevésbé fitt vizsgálati alanyok között jóval magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek aránya, mint a fittek esetén – néhány esetben a kockázat kétszer olyan magas volt. Ez az edzésforma sokféleképpen előzi meg a szívbetegséget; ezek közül a két legfontosabb a vérnyomás csökkentése, illetve a vérerek rugalmasabbá tétele (a rugalmasabb itt azt jelenti, hogy kevésbé lesz merev, és kevésbé valószínű, hogy lerakódik rá a zsír, amely eltömíti az ereket).  

fotó: cottonbro studio/pexels.com

A KARDIÓ EDZÉS SZEREPE A RÁKMEGELŐZÉSBEN

Vastagbélrák 

A kutatók számára elfogadott tény, hogy az inaktív emberekkel szemben az aktív életmódot folytató férfiak és nők körében 30-40%-kal alacsonyabb a vastagbélrák kialakulásának kockázata. Úgy tűnik, hogy napi 30-40 perc mérsékelt vagy intenzív testmozgás elegendő a kockázatok csökkentéséhez. Ráadásul minél aktívabb valaki, annál nagyobb mértékben csökken a kockázat.  

Emlőrák 

Elég egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az aktív életmódot élő nők körében körülbelül 20-30%-kal alacsonyabb az emlőrák kockázat, mint az inaktív életet élő nők körében. A vastagbélrákhoz hasonlóan úgy tűnik, hogy napi 30-40 perc mérsékelt vagy intenzív testmozgás szükséges a kockázat csökkentéséhez, de itt is él az a teória, miszerint minél aktívabb életet él valaki, annál inkább csökken a rák kialakulásának kockázata. 

Tüdőrák 

Meglehetősen kevés tanulmány áll a rendelkezésre a testmozgás és a tüdőrák megelőzésének összefüggésével kapcsolatban. A rendelkezésre álló adatok szerint a rendszeresen mozgó egyének körében alacsonyabb a tüdőrák kockázata; viszont nehéz pontosan meghatározni, hogy mekkora szerepe van például az aktív és passzív dohányzásnak a tüdőrák kialakulásának kockázata szempontjából.  

Rákgyógyítás 

Néhány jó hír azoknak, akiknél diagnosztizálták a rák egyik típusát. Egy tanulmány leírja, hogy egy hat hétig tartó, heti öt alkalommal végzett, alkalmanként 30-35 percig tartó, maximum 80%-os szívfrekvenciával történő kardió edzés csökkenti a fáradtságot azon nőknél, akiket rák miatt kezelnek. Egy másik tanulmány szerint egy 10 hétig tartó, heti négy alkalommal végzett, alkalmanként 30-40 percig tartó, maximum 60%-os szívfrekvenciával történő edzés csökkenti a depressziót és a szorongást rákos nőknél. A sport sajnos nem csodaszer a rák ellen, de bizonyítékok vannak arra, hogy biztosan segít. 

fotó: Andrea Piacquadio/pexels.com

A KARDIó EDZÉS SZEREPE A CSONTRITKULÁS OKOZTA TÖRÉSEK MEGELŐZÉSÉBEN

A csontritkulás olyan alacsony csontsűrűséggel járó betegség, melyben fokozódik a csonttörés kockázata. A Nemzetközi Osteoporosis Társaság szerint a csontritkulás miatt évente több mint másfél millió törés történik, ideértve a több mint 300 ezer csípőcsonttörést, 700 ezer csigolyatörést, 250 ezer csuklótörést, valamint 300 ezer egyéb törést.

A jó hír az, hogy a testmozgás hatására nő a csontsűrűség, és végül lassul a csontritkulás kialakulása férfiak és nők esetében egyaránt. Nem biztos, hogy mindenkinél működik, és egyelőre nem ismert a jótékony hatáshoz szükséges testmozgás pontos mennyisége és típusa, de egyértelmű, hogy hatásos.

Gyermekekkel kapcsolatban is van egy jó hír. Úgy tűnik, hogy az aktív gyermekeknek nagyobb a csontsűrűségük, mint a mozgásszegény életmódot folytatóknak, és ez a későbbi életszakaszban is segít elkerülni a töréseket. 

forrás: https://english.tau.ac.il/exercise_defeats_cancer_2022 / https://www.doki.net/tarsasag/osteoporosis/docview.aspx?r_id=3332373532&web_id=

A szív- és keringési rendszer megbetegedései közül a leggyakoribb problémát a magas koleszterinszint okozza, mely hozzájárul az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásához.

Az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatásával azonban jelentősen csökkenthetjük ezen betegségek kialakulásának kockázatát. 

A KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTÉSÉNEK ALAPSZABÁLYAI

Egyrészt csökkenteni kell az elfogyasztott energia, zsír, só és koleszterin mennyiségét, másrészt jobban kell ügyelni a megfelelő mennyiségű C- és A-vitamin, valamint a bőséges kálium- és magnézium-bevitelre. Törekedjünk a rostban gazdag ételek fogyasztására (napi 35-45 g rost ajánlott), mivel ezek csökkentik a szérum koleszterin mennyiségét. Fogyasszunk rendszeresen zöldségeket, gyümölcsöt, valamint teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, péksüteményeket. 

A szérum koleszterinszint elfogadott értéke 5,2 mmol/liter. Magyarországon az átlagos koleszterin-fogyasztás magas, 500 mg/nap. Ha a célunk a betegség megelőzése, az ajánlott napi mennyiség 300 mg, míg terápiás céllal naponta maximum 200 mg koleszterint fogyaszthatunk. 

MIT EHETÜNK ÉS MIT NEM?

Koleszterint kizárólag az állati eredetű termékek tartalmaznak, ezek közül is kimagaslóan nagy a velő, a belsőségek, a tojássárgája, a szárnyasok bőre, a tejföl és tejszín koleszterintartalma. A növények viszont koleszterinmentesek. 

Általánosságban elmondható, hogy naponta 4-5 alkalommal, kis mennyiségű étel fogyasztása javasolt. Túlsúlyos betegek esetén az energia-bevitelt csökkenteni kell (20-25 kcal/ttkg), emellett az idősebb korosztálynak is be kell iktatnia a rendszeres testmozgást (séta, kocogás, úszás, stb.), mivel a mozgás segíti a koleszterin hasznosulását. 

A zöldségeknek és a gyümölcsöknek kell képezniük az étrendünk alapját, kerüljük azonban a szárazbab, a borsó, a lencse, a banán, a szőlő, az aszalt gyümölcsök, a szilva, az ananász, a dió és a földimogyoró fogyasztását. A húsok elkészítésénél el kell távolítani minden látható zsiradékot, és a szárnyasokról a bőrt.

Napi fél liter tejnél többet nem ajánlott fogyasztani, és a vásárlásnál érdemes észben tartani, hogy minél magasabb egy tejtermék zsiradéktartalma, annál több benne a koleszterin is. 

Tojásfehérjét korlátlan mennyiségben ehetünk, de heti 2-3 tojássárgájánál többet semmiképp sem szabad fogyasztani, egy tojássárgája ugyanis 250 mg koleszterint tartalmaz. Figyeljünk az ételek rejtett tojástartalmára is, ne feledjük, hogy a tésztákban és a süteményekben is van tojás! 

A SZOKÁSOK ÉS AZ ÉLETMÓD MEGVÁLTOZTATÁSA

Az ételkészítés során is figyelnünk kell a plusz zsiradékok bevitelére. Főzéskor rántás helyett előnyösebb a kefirrel vagy joghurttal készülő habarás, a párolás és az ételek saját anyagával való sűrítése. Zsiradékok közül ajánlott a növényi olajok használata (napraforgó, repce, lenmag, szója). A zsírszegény sütési módok egészségesek, bátran alkalmazhatók: érdemes alufóliában, teflon- vagy kerámiaedényben, sütőzacskóban, grillen vagy mikrohullámú sütőben sütni. 

A legeredményesebbek akkor lehetünk, ha tudatosan, lassan és tartósan változtatunk a szokásainkon. Körülbelül 2-3 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy a koleszterinszint-csökkenés a laboreredményekben is megmutatkozzon. Célunk az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód elérése legyen, melynek része a változatos étrend. 

A koleszterinszegény étkezést követők számára készülő heti étrendek két változatban olvashatók: az egyik az átlagos és sovány testalkatúaknak (BMI <25), a másik pedig a túlsúllyal rendelkezőknek (BMI ≥25). Az ételek mellett nem szerepel a recept, csupán azon összetevők listája, amelyek koleszterint tartalmaznak. 

DMD/Webbeteg

A sztatinok olyan gyógyszerek, melyeket a magas vérkoleszterin-szint csökkentésére írnak fel.

Csökkentik a szervezetben a koleszterin termelődését, miközben gyengítik a meglévő koleszterint, így az nem képes az artériák elzárására, mely szívroham kialakulásához vezetne.

Az elzáródást az LDL koleszterin okozza, mely „rossz” koleszterin néven ismert. A HDL az úgynevezett „jó” koleszterin, ami megakadályozza az erek elzáródását. Alternatív kezelési módszerekkel, természetes úton szabályozhatja vére koleszterinszintjét. Először is kérjen tanácsot kezelőorvosától azzal kapcsolatban, mely kezelés a legjobb az Ön számára. 

ÉTKEZÉSI TANÁCSOK

A magas koleszterinszint alapvető életmódbeli, főként táplálkozásbeli szokásokra vezethető vissza, ugyanis a telített zsírsavak túlzott bevitele emeli drasztikusan a koleszterinszintet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az étkezésben alapvető változtatásokat hajtsunk végre annak érdekében, hogy csökkentsük a szervezetünkben az LDL-koleszterint.  Az elsődleges szabály, amit szem előtt kell tartani, hogy a telített és transz zsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát.

Mindemellett bizonyos ételek fogyasztásával növelhetjük a „jó” HDL koleszterinszintet.

A Mayo Klinika szerint az oldható rostok megakadályozhatják, hogy túl sok LDL-koleszterin kerüljön a véráramba. A magas rosttartalmú élelmiszerek közé tartozik a zabpehely, a szilva, a bab, az alma és a körte. 

A többszörösen telítetlen zsírsavak szintén képesek alacsony szinten tartani a koleszterinszintet. A mandulában, dióban és más hasonló csonthéjasokban nagy mennyiségben található többszörösen telítetlen zsírsav. Vére koleszterinszintjének megfelelő szinten tartása érdekében egyen naponta egy maréknyi diót! Iktassa be az olajos magvakat az étrendjébe.

Célszerű kerülni a trópusi zsiradékokat, mint például a kókusz-, vagy a pálmaolaj. Az olívaolaj jó alternatíva ezek helyett, ugyanis két előnye is van. Sokféle antioxidánst tartalmaz, melyek csökkentek az LDL-koleszterin szintjét, miközben a vérben lévő HDL-koleszterin (jó koleszterin) mennyisége változatlan marad. 

A növényi szterineket vagy sztanolokat tartalmazó élelmiszerek megakadályozzák a koleszterin felszívódását a szervezetben. Ezek az alkotóelemek természetes formában megtalálhatók a növényekben, ugyanakkor néhány élelmiszer nagy mennyiségben tartalmazza őket, például a narancslé, a margarin és a joghurt italok. 

GYÓGYNÖVÉNYEK

Bizonyos gyógynövények szintén segítenek a vér koleszterinszintjének szabályozásában.

A Marylandi Egyetem Orvostudományi Centruma szerint a zöld tea képes emelni a HDL-koleszterin szintjét, miközben csökkenti az LDL-koleszterin mennyiségét. A tea olyan természetes anyagokat tartalmaz, mint a polifenolok, melyek megakadályozzák a káros LDL-koleszterin felszívódását a szervezetben. 

Az Országos Egészségügyi Intézet egy tizenkéthetes vizsgálatot végzett azzal kapcsolatban, hogy kimutassa, milyen hatással van az articsókalevél-kivonat a szervezet koleszterinszintjére. Azt állapították meg, hogy ez a növény képes csökkenteni – egyébként egészséges emberekben – a megemelkedett LDL-koleszterin szintjét.

A Herbal Supplement Guide weboldala szerint a gyömbér, az olajfalevél és a kurkuma is csökkenti a rossz koleszterinszintet a szervezetben.
 

VITAMINOK

A vitaminok a sztatinok másik alternatívái. A B3-vitamin, vagy más néven niacin, képes csökkenteni az LDL-koleszterin szintjét, és növelni a HDL-koleszterin mennyiségét. A B3-vitamin megtalálható a földimogyoróban, csirkében, halban, élesztőben és tojásban.

Az Országos Egészségügyi Intézet szerint a C-vitamin szignifikánsan csökkenti a káros LDL-szintet, mert csökkenti azt a folyamatot, amely az artériák falának rugalmatlanságát okozza, vagy szívroham kialakulásához vezet. 

A koleszterinszint csökkentését elsődlegesen életmódbeli változtatásokkal próbálja meg elérni. A személyre szabott, egészséges étrend és a rendszeres mozgás kiváló alapot biztosítanak ehhez. Természetesen ezek mellett is szükség lehet gyógyszeres kezelésre, de egy egészségesebb életmóddal hatékonyabban léphet fel a későbbi szövődmények ellen.

Az elhízás és a túlsúly gyakran párosul magas koleszterinszinttel. A magas koleszterinszint pedig hosszú távon olyan szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus vagy a stroke. Éppen ezért fontos, hogy a testsúlyunkat a normál tartományban tartsuk, ily módon ugyanis megelőzhetjük a végzetes betegségek kialakulását.  

MILYEN TÉNYEZŐK HATNAK AZ ELHÍZÁSRA?

SZÁRMAZÁS

Etnikai tényezők is befolyásolhatják az elhízás kialakulásának idejét, valamint a súlygyarapodás gyorsaságát. Az afroamerikai és a latin-amerikai nők esetében például általában korábbi életkorban kezdődik a folyamat, mint a kaukázusiaknál és az ázsiaiaknál, illetve az életkorfüggő elhízás aránya is magasabb ezeknél a csoportoknál.  

GYERMEKKORI TESTSÚLY

A tinédzserkori és a kora felnőttkori testsúly is befolyásolhatja a felnőttkori elhízás kialakulását.  Például: Ha valaki a húszas éveiben enyhén túlsúlyos, az jó eséllyel lesz elhízott 35 éves korára. Ha valaki a késő gyermekkorban túlsúlyos, az nagy valószínűséggel elhízott felnőtt lesz, főleg akkor, ha a szülő is el van hízva. A tinédzserkori túlsúly még inkább eredményez felnőttkori elhízást. 

HORMONOK

A nők bizonyos esetekben különösen hajlamosak a súlygyarapodásra; ilyenek például a terhesség, a menopauza, valamint néhány olyan eset, amikor orális fogamzásgátlót szednek. Rendelkezésre állnak viszont olyan, alacsony ösztrogéntartalmú tabletták, melyek esetén már nincs akkora kockázata a súlygyarapodásnak.

HOGYAN MÉRHETŐ A TESTZSÍR ARÁNYA?

A BMI egy olyan szám, amely megközelítőleg megadja a testzsír százalékos mennyiségét. A testzsír-százalékot valójában nem egyszerű mérni, és gyakran pontatlan az érték, ha a módszereket nem megfelelően monitorozzák. A következő módszerek speciális felszerelést és képzett személyzetet igényelnek, költségesek lehetnek, és néhányuk csak bizonyos kutatási létesítményekben érhető el, de igen pontosan meg tudják határozni a testzsír arányát.  

– Víz alatti mérés (hidrosztatikus mérés): Ezzel a módszerrel víz alatt történik a mérés, itt számítják ki a zsírmentes testtömeget (izom) és a testzsírt. Ez az egyik legpontosabb módszer, de általában csak speciális kutatási létesítményekben történik, és a berendezés is költséges.   

– BOD POD: A BOD POD egy számítógép által vezérelt, tojás alakú kamra. Ugyanazokat az egész testre vonatkoztatott mérési elveket használja, mint a hidrosztatikus mérés. A BOD POD az alany tömegét és térfogatát méri, melyből meghatározza a teljes testsűrűséget. Ezekből az adatokból aztán kiszámítható a testzsír és az izomtömeg mértéke is. 

– DEXA. A kettős energiájú röntgen abszorpciometriával (DEXA) a csontsűrűség mérése történik. A rendszer röntgensugarakat használ nemcsak a testzsír százalékos mennyiségének a meghatározására, hanem megadja azt is, hogy hol és mennyi zsír található a szervezetben.  

A következő két módszer egyszerű és egyértelmű:  

– Bőrkörző. Ezzel a módszerrel a test különböző részein mérhető a bőr alatti zsírréteg fölötti bőrredő vastagsága egy körzővel (csipeszhez hasonló eszköz); az eredmények birtokában pedig kiszámítható a testzsír százalékos mennyisége.   

– Bioelektromos impedancia analízis (BIA): Két módszer létezik a BIA számítására. Az egyik egy olyan álló mérleg, amelyen lábtartó van. Egy egészségre nem ártalmas mennyiségű elektromos áramot vezetnek a testen keresztül, majd kiszámítják a testzsír százalékos mennyiségét. A BIA másik típusánál elektródokat helyeznek a csuklóra, a bokára, a jobb kézfejre, valamint a lábfejre. Mérik az elektródok közötti feszültségváltozást. Ezt követően a BIA eredményeiből számítják ki a testzsír százalékos mennyiségét. Korábban ezzel a módszerrel eltérő eredményeket kaptak. Az újabb eszközökkel, valamint elemzési módszerekkel úgy tűnik, hatékonyabb lett ez az eljárás.  

Az egészségklubok és a fogyasztó központok gyakran használják a bőrkörző és a bioelektromos impedancia analízis módszereket, viszont ha nem egy tapasztalt személy végzi a mérést, vagy jelentős mértékben elhízott emberen végzik, akkor pontatlan eredményeket mutathatnak. 

A mérsékelt intenzitású testmozgás jó hatással lehet az egészségi állapotra – állítják egyes tudományos kutatások eredményei. Eszerint, ha valaki ülő életmódot folytat, rendszeres, napi, mérsékelt intenzitású testmozgással javíthat egészségi állapotán és jólétén.   

Azokat, akik rendszeresen mozognak, és ezt akár mérsékelten, akár intenzíven végzik, bátorítani és támogatni kell, hogy folytassák ezt a tevékenységet. Igaz ugyan, hogy az intenzív vagy hosszabb ideje végzett testmozgás sok egészségügyi előnnyel jár, de az is igaz, hogy ez a szintű tevékenység nem lehet mindenki számára cél, legalábbis nem kezdetben.

Sokan – akikben a „testmozgás” kifejezés negatív képeket és érzéseket kelt – valószínűleg örömmel fogadják azt a tanácsot, mely szerint érdemes rendszeresen mérsékelt intenzitású tevékenységeket is végezniük az egészségük érdekében.  

AJÁNLÁS FELNŐTTEKNEK  

Felnőtteknek hetente legalább ötször, naponta minimum 30 percet kellene eltölteniük mérsékelt intenzitású testmozgással – állítja az Amerikai Sportorvosi Kollégium Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központja. Intenzív testmozgás esetén pedig felnőtteknek hetente legalább háromszor, naponta minimum 20 percet kellene edzeniük.  

Továbbá jó hír az is, hogy soha nem túl késő elkezdeni a rendszeres testmozgást. Nem számít, hogy hány éves valaki, mennyire érzi magát alkalmasnak a testmozgásra, vagy mennyi ideje nem mozog, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a mérsékelt testmozgás is egészségesebbé tesz, és javítja az életminőséget, ha azt rendszeresen végezzük.   

Nem kell a fizikai aktivitásnak intenzívnek lennie ahhoz, hogy jótékony hatású legyen. A mérsékelt intenzitású testmozgás az egészséges élet alapeleme bármilyen korosztályú és képességű ember számára. Nincs olyan demográfiai vagy társadalmi csoport, mely számára nem lenne jó hatással az aktívabb életmód. 

MI AZ A “MÉRSÉKELT INTENZITÁSÚ” TESTMOZGÁS? 

A mérsékelt intenzitású testmozgás kategóriájába tartozik minden olyan tevékenység, mely során egy perc alatt 3,5-7 kalóriát égetünk el. Ez lehet egy gyorsabb séta, fűnyírás, tánc, hobbiszintű úszás vagy kerékpározás. 

MI SZÁMÍT INTENZÍV TESTMOZGÁSNAK?

Az intenzív testmozgás kategóriájába tartozik minden olyan tevékenység, mely során egy perc alatt több mint 7 kalóriát égetünk el. Ide tartozik a kocogás, a nehéz kerti munkák végzése, az intenzív aerobic edzés, az intenzív úszás, és a lejtőn felfelé való kerékpározás. 

Ha valaki rendszeresen végez testmozgást, akkor ezzel átlagosan minimum 150 kalória energiát éget el naponta, mely heti 7 napra számítva 1000 kalória.

Az, hogy mennyi idő szükséges a napi 150 kalória energia elégetéséhez, az attól függ, hogy milyen intenzitású a választott tevékenység. Ha például valaki mérsékelt intenzitású tevékenységet választ, akkor az ehhez szükséges minimális időtartam átlagosan 30 perc naponta. Minél intenzívebb a választott tevékenység, annál kevesebb (22 perc vagy kevesebb) idő is elegendő ahhoz, hogy naponta 150 kalória energiát elégessünk.

Az érelmeszesedés a kor előrehaladtával elkerülhetetlen folyamat, de sajnos napjainkban már fiatal, akár a húszas éveikben járó embereknél is jelentkezhet az elváltozás az erekben. Szakemberek becslései szerint hazánkban ötmillió embernél fordul elő érelmeszesedés enyhébb-súlyosabb formában.

Az érelmeszesedés kialakulásában központi szerepe van a magas LDL-koleszterin szintnek. Ezt a molekulát felveszik a macrophagok, majd az érfalban beindulnak a kóros folyamatok. Először csak zsíros csík képződik az érbelhártyán, majd egy kásaszerű, puha plakk jön létre, ami a folyamat végeredményeként kemény, meszes plakká alakul. A meszes plakk beszűkíti az artériákat, majd ennek következtében romlik a szervek vérellátása, illetve a plakkról, ha az instabil, leválhatnak embolusok, melyek elsodródva távolabbi területeken zárhatják el az apró ereket.

AZ ÉRELMESZESEDÉS LEGGYAKORIBB SZÖVŐDMÉNYEI

A SZÍV KOSZORÚEREINEK ÉRELMESZESEDÉSE

A szívizomzat egy igen jó vérellátással rendelkező szövet, melynek nagy energiamennyiségre van szüksége a működése során, hiszen a folyamatos összehúzódások kemény munkát jelentenek. Ha károsodik a szívizomzat vérellátása, romlik a pumpafunkció, és a keringésben zavar támad.

Az LDL-t felvett macrophagokból a folyamat folytatódásával úgynevezett „habos” /foam sejtek jönnek létre. Ezekhez még kötőszövetet termelő sejtek is hozzátapadnak, és fibroatehromát alkotnak. Ha ezeknek a fibrosus sapkája megsérül, vérrögképződési folyamat indul be, mely az ér teljes keresztmetszetét elzárhatja, és a végeredmény szívinfarktus is lehet.A perifériás erek elmeszesedése

A perifériás erek szűkülete a végtag fájdalmát, hűvös tapintását okozza. Leggyakrabban séta közben jelentkezik lábfájdalom, melyet claudicatio intermittensnek, másképpen (az időszakos megállás miatt) kirakatnéző betegségnek is neveznek. A betegség igazi veszélye az, hogy nagy valószínűséggel a perifériás erek szűkülete csak az egyik megjelenési formája a szervezet összes erét érintő generalizált érelmeszesedésnek, és a folyamat ugyanúgy jelen van a koszorús erekben vagy az agyi erekben is.

AZ AGYI ARTÉRIÁK ÉRELMESZESEDÉSE

Az agyi erek elmeszesedése okozhat szédülést, memóriazavart, de súlyos esetben akár stroke is kialakulhat. A nagy szűkületek és elzáródások következtében a sérült érszakasz által ellátott agyterület működése kiesik, melyet funkciókiesés jelez. Az erek elzáródását leggyakrabban az érelmeszesedéshez csatlakozó vérrögképződés okozza, de a sérült érszakasz helyén vérzés is jelentkezhet. Az agyi érelzáródások több mint felében trombózis okozza a panaszokat. A vérrögök származhatnak egyéb területekről, például a nyaki erekből is.

Sok esetben társul egyéb metabolikus kórképekkel, ilyen például a csökkent glükóz tolerancia vagy a már kialakult cukorbetegség, és a húgysav-anyagcsere zavarai. E betegségek kialakulásában nagy szerepe van a nem megfelelő táplálkozásnak. A magas koleszterinszint szinte karöltve fordul elő a túlsúllyal vagy a manifeszt elhízással és a magas vérnyomással. Számlájára írható az érelmeszesedés, és még sok más egyéb kórkép is.

A SZÉNHIDRÁT-ANYAGCSERE ZAVARAI

A nem megfelelő táplálkozás következtében kialakuló túlsúly, és a vele járó zsírszövet-szaporulat hatására csökken a sejtek inzulin iránti érzékenysége, és inzulinrezisztencia alakul ki. Ez az állapot gyakran együtt jár a magas koleszterinszinttel. Mindkét esetben fokozódik az érelmeszesedés rizikója, ezért ha valaki cukorbetegségben szenved, akkor a koleszterin célértékek is alacsonyabbak, mint az átlag népesség esetében.

A HÚGYSAV-ANYAGCSERE ZAVARAI

A húgysav-anyagcsere zavarai részben a fokozott purinbevitelre vezethetőek vissza, mely szintén gyakran társul magas koleszterinszinttel. A magas húgysavszint is szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában, de ízületi problémákat, veseproblémákat is okoz.

A METABOLIKUS SZINDRÓMA

A metabolikus szindróma fő tünete a hasi elhízás, melyhez a vérnyomás emelkedése, a triglicerid szint emelkedése, a HDL koleszterin szintjének csökkenése és magasabb éhgyomri vércukorszint vagy a már kialakult cukorbetegség társul. A metabolikus szindróma esetében nagy a kardiovaszkuláris rizikó, ezért drasztikus mértékű koleszterinszint-csökkentés szükséges.

A MAGAS VÉRNYOMÁS

A magas vérnyomás sok esetben társul magas koleszterinszinthez. Mindkét betegség érelmeszesedéshez vezet. A kardiovaszkuláris rizikót mindkettő fokozza, csökkentésük szigorúan javasolt.

AZ ÉRELMESZESEDÉS OKOZTA SZÖVŐDMÉNYEK

Az érelmeszesedés okozta szövődmények közé tartozik a perifériás erek szűkülete, mely a végtag keringési zavarát, ischaemiás fájdalmát okozza. A koszorús erek szűkülete mellkasi anginát okoz, míg az agyi erek szűkülete az érintett terület funkciójától függően igen változatos tünetcsoport létrehozására képes. A veseartériák szűkülete magas vérnyomást és a vesefunkció romlását okozhatja.

 

A betegség idővel ugyan mindenkit érint, de sajnos napjainkban a folyamat sok esetben felgyorsul, és már idő előtt megjelenik, akár a 20-as, 30-as korosztály tagjaiban is előfordulhat. Az érelmeszesedés kialakulására hajlamosít a magas koleszterinszint, ezen belül a magas LDL-koleszterin szintje, az alacsony HDL-koleszterin szint, a csökkent glükóz tolerancia, továbbá a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás és a túlsúly.

AZ ÉRELMESZESEDÉS FOLYAMATA, TÜNETEI

Az érelmeszesedés kialakulásának kezdeti lépése az LDL-koleszterinnel hozható összefüggésbe. A táplálékkal felvett és a szervezetben szintetizálódott koleszterin a májból lipoproteinekbe csomagolva távozik a vérkeringésbe, ugyanis a koleszterin a vérben önmagában nem oldódik. A májból távozó VLDL partikulomokból IDL, majd LDL képződik, ahogy a lipoproteinek a trigliceridet leadják a zsírszövetnek.

Az LDL-koleszterint bekebelezik a macrophagok, azaz a falósejtek, foam (habos) sejtekké alakulnak, melyet követően az érfal belhártyáján először egy zsíros csík alakul ki, majd kásaszerű anyag rakódik le, amiből kemény, meszes plakk képződhet. Az érelmeszesedéses plakkok bedomborodnak az erek lumenébe, ami akadályozza a véráramlást, így a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ha a plakk fibrosus sapkája sérül, az érelmeszesedéses plakkok felszínéről kis embolusok válhatnak le, melyek a vérkeringéssel elsodródva más szervek apró artériáit zárhatják el, és szövetkárosodást okozhatnak.

Előfordulhat ilyen például a nyaki artériák érelmeszesedése esetében, amikor az elsodródó embolusok az agy keringészavarát okozzák. Az érelmeszesedés sokáig lehet észrevétlen, tüneteket az érelmeszesedéses plakk kialakulási helyétől függően okoz. A szív koszorúereiben zajló érelmeszesedés, latin szóval a coronariasclerosis, a szív vérellátását veszélyezteti, míg például a perifériás artériák érelmeszesedése a járásra fokozódó végtagfájdalmat okozza – ezt hívjuk claudicatio intermittensnek vagyis kirakatnéző betegségnek. Az agyi erek elmeszedése agyi keringészavarhoz vezet.

AZ LDL-KOLESZTERIN SZEREPE

Az érelmeszesedés folyamatában látható az LDL-koleszterin kulcsszerepe, melynek ha csökken a szintje, a folyamat progressziója lassítható. A koleszterin szintézisét gátló szerek közül első vonalbeli szerek a statinok, melyek a koleszterin endogén szintézisében szerepet játszó HMG-CoA reduktáz enzimet gátolják, ezáltal csökkentik az LDL-koleszterin szintjét.

Ezért a koleszterin szintjének, ezen belül is az LDL-koleszterin szintjének csökkentése szükséges a szövődmények kialakulásának lassításának, illetve megelőzésének érdekében.

A MAGAS KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTÉSE MEGFELELŐ ÉTKEZÉSSEL

AZ ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK

A koleszterin az állati eredetű élelmiszerekben kisebb-nagyobb mértékben megtalálható, míg a növényi eredetű ételekben nincs jelen. Az állati eredetű ételek közül kerülendő, vagy csak kis mennyiségben fogyasztandó a tojás, melynek sárgája jelentős mennyiségben tartalmaz koleszterint, de szintén nagy mennyiségben van jelen a belsőségekben, a zsírokban, a vörös húsokban és a bőrökben is.

A KONYHATECHNIKAI ELJÁRÁSOK

Az ételek elkészítési módja is nagyban befolyásolja a koleszterinszintet, illetve a triglicerid szintet is. A legegészségesebb módok közé tartozik a párolás és a csőben sütés, zsír és vaj hozzáadása nélkül, kevés olajon. A főzés is elfogadható módszer, de ez esetben számos hasznos tápértékű anyag távozhat az ételből. A zsírban és vajban sütés növeli az étel koleszterin tartalmát, ezért a bő zsiradékban való sütés nem tanácsos. A grillezés hátránya a karcinogén anyagok képződése, melyek szintén ártalmasak lehetnek az egészségre.

A NÖVÉNYI SZTERINEK

A növényi szterinek fogyasztása hasznos a koleszterinszint csökkentésének szempontjából. Ezek a vegyületek már a bélrendszerből történő felszívódás során versenyeznek az állati koleszterinnel, illetve a későbbiekben a szervezetben belüli transzport során ki is szorítják azt, ennek köszönhetően a növényi szterinek fogyasztása természetes módon segít csökkenteni a koleszterinszintet.

EGYÉB TÁRSBETEGSÉGEK

A magas koleszterinszinthez gyakran társulnak egyéb metabolikus betegségek is, mint például a csökkent glükóz tolerancia, cukorbetegség vagy magas húgysavszint. Ilyen esetekben az ételek szénhidrát- és purintartalmára is fokozottan oda kell figyelni, hiszen magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a sóbevitel is igen fontos tényező.

A MAGAS KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTÉSE TESTMOZGÁSSAL

A rendszeres testmozgás emeli a HDL-koleszterin (más néven „jó” vagy „védő” koleszterin) szintjét. A HDL-koleszterin a koleszterin reverz transzportjában vesz részt, tehát szerepe az LDL-koleszterinnel ellentétes, ugyanis a periféria felől a máj felé szállítja a koleszterint. Ez a folyamat akadályozza az érelmeszesedés kialakulását.

Becslések szerint az érelmeszesedés a lakosság közel felét érint hazánkban. A betegség idővel ugyan mindenkit utolér, de sajnos napjainkban a folyamat sok esetben felgyorsul, és már idő előtt megjelenik, így akár a 20-as, 30-as korosztály tagjai számára is problémát okozhat.

Az érelmeszesedés kialakulására hajlamosít a magas koleszterinszint, ezen belül a magas LDL-koleszterin szintje, az alacsony HDL-koleszterin szint, a csökkent glükóz tolerancia, továbbá a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás és a túlsúly.

Az érelmeszesedés folyamata, tünetei

Az érelmeszesedés kialakulásának kezdeti lépése az LDL-koleszterinnel hozható összefüggésbe. A táplálékkal felvett és a szervezetben szintetizálódott koleszterin a májból lipoproteinekbe csomagolva távozik a vérkeringésbe, ugyanis a koleszterin a vérben önmagában nem oldódik. A májból távozó VLDL partikulomokból IDL, majd LDL képződik, ahogy a lipoproteinek a trigliceridet leadják a zsírszövetnek.

Az LDL-koleszterint bekebelezik a macrophagok, azaz a falósejtek, foam (habos) sejtekké alakulnak, melyet követően az érfal belhártyáján először egy zsíros csík alakul ki, majd kásaszerű anyag rakódik le, amiből kemény, meszes plakk képződhet. Az érelmeszesedéses plakkok bedomborodnak az erek lumenébe, ami akadályozza a véráramlást, így a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ha a plakk fibrosus sapkája sérül, az érelmeszesedéses plakkok felszínéről kis embolusok válhatnak le, melyek a vérkeringéssel elsodródva más szervek apró artériáit zárhatják el, és szövetkárosodást okozhatnak.

Előfordulhat ilyen például a nyaki artériák érelmeszesedése esetében, amikor az elsodródó embolusok az agy keringészavarát okozzák. Az érelmeszesedés sokáig lehet észrevétlen, tüneteket az érelmeszesedéses plakk kialakulási helyétől függően okoz. A szív koszorúereiben zajló érelmeszesedés, latin szóval a coronariasclerosis, a szív vérellátását veszélyezteti, míg például a perifériás artériák érelmeszesedése a járásra fokozódó végtagfájdalmat okozza – ezt hívjuk claudicatio intermittensnek vagyis kirakatnéző betegségnek. Az agyi erek elmeszedése agyi keringészavarhoz vezet.

Az LDL-koleszterin szerepe

Az érelmeszesedés folyamatában látható az LDL-koleszterin kulcsszerepe, melynek ha csökken a szintje, a folyamat progressziója lassítható. A koleszterin szintézisét gátló szerek közül első vonalbeli szerek a statinok, melyek a koleszterin endogén szintézisében szerepet játszó HMG-CoA reduktáz enzimet gátolják, ezáltal csökkentik az LDL-koleszterin szintjét.