SZÍVBETEGSÉGET OKOZÓ ÉTELEK

Bizonyos élelmiszerek, amelyeket nagy mennyiségben fogyasztunk, idővel szerepet játszhatnak szívbetegségek kialakulásában; ezeket az élelmiszereket kerülni kellene különösen akkor, ha fordult már elő a családban ilyen betegség. Számos élelmiszer kórosan befolyásolja a koleszterinszintünket, ezért érdemes odafigyelnünk rá.

Nátrium és koleszterin

Törekedni kell olyan étrend kialakítására, mely kizárólag vagy elsősorban alacsony nátrium- és koleszterintartalmú ételekből áll. A nátrium megemeli a vérnyomást, mely nagyon rossz hatással van az egészségre.

Éppen ezért kerülje a sós ételeket, mint a konzerv és készételek, pácolt húsok és pácolt hal, valamint a sós rágcsálnivalók. Nézze meg az élelmiszereken a címkét, melyek tartalmaznak sok koleszterint, (mint a tojás vagy a készételek), és fogyasszon olyanokat, melyek alacsony koleszterintartalmúak (mint például a zabpehely); ezenkívül vaj helyett kenjen a kenyérre növényi szterineket.

Telített és transzzsírok

Fontos a zsírbevitel korlátozása, különösen a telített és a transzzsíroké. Ezek a zsírfajták emelik a rossz koleszterin szintjét, rögöt képeznek az artériák falán, melyet megkeményítenek, és ez szívbetegség kialakulásához vezet. Ha valaki túlsúlyos, növeli az esélyét különféle szívbetegségekhez köthető egészségügyi problémák kialakulására.
Néhány élelmiszer, melyek fogyasztása nem ajánlott:

  • kókuszdióolaj,
  • pálma-olaj és más részlegesen hidrogénezett növényi olajok,
  • vörös hús,
  • teljes tej,
  • baromfi bőr,
  • margarin,
  • sült ételek
  • fehér kenyér és aprósütemények.

Cukorfogyasztás

Kerülje a sok cukrot tartalmazó ételeket! Néha-néha jó egy kis cukor, de nagy mennyiségben cukorbetegség kialakulásához vezethet, ami viszont szívbetegséget eredményez. Tartsa a cukros rágcsálnivalókat és ételeket minimum szinten. Ezen kívül kerülje az ételek és italok cukrozását, illetve próbálja helyettesíteni a cukrot.
Ne feledje, hogy a cukor számos különböző módon van a címkéken feltüntetve, például mint a szárított cukornád lé, magas fruktóztartalmú kukorica szirup, szőlőcukor és dextróz.

 

Mennyi alkohol fogyasztása kockázatmentes?

Számos tanulmány rámutatott arra, hogy egy pohár vörösbor vagy barna sör heti három alkalommal csökkenti a szívbetegség kialakulásának esélyét. Ha azonban túlzásba visszük, és több mint egy pohár alkoholt fogyasztunk naponta, vagy mértéktelenül iszunk, akkor az többféle szívbetegség kialakulásához vezethet.

Hosszú szénláncú szénhidrátok

Újabb tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszú szénláncú szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek – mint például a kukoricapehely, a fehér kenyér és az instant burgonya – növelhetik az esélyét a szívbetegség kialakulásának. Érdemes ezekből kevesebbet fogyasztani, és figyelemmel követni az élelmiszerek szénhidráttartalmát.
A rövid szénláncú szénhidrogének nagyon egészségesek. Élelmiszerek, amelyek szénláncú szénhidrogéneket tartalmaznak: gyümölcsök, zöldségek, diófélék és zabkása.

Az érelmeszesedés kialakulása

Becslések szerint az érelmeszesedés a lakosság közel felét érint hazánkban. A betegség idővel ugyan mindenkit utolér, de sajnos napjainkban a folyamat sok esetben felgyorsul, és már idő előtt megjelenik, így akár a 20-as, 30-as korosztály tagjai számára is problémát okozhat.

Az érelmeszesedés kialakulására hajlamosít a magas koleszterinszint, ezen belül a magas LDL-koleszterin szintje, az alacsony HDL-koleszterin szint, a csökkent glükóz tolerancia, továbbá a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás és a túlsúly.

Az érelmeszesedés folyamata, tünetei

Az érelmeszesedés kialakulásának kezdeti lépése az LDL-koleszterinnel hozható összefüggésbe. A táplálékkal felvett és a szervezetben szintetizálódott koleszterin a májból lipoproteinekbe csomagolva távozik a vérkeringésbe, ugyanis a koleszterin a vérben önmagában nem oldódik. A májból távozó VLDL partikulomokból IDL, majd LDL képződik, ahogy a lipoproteinek a trigliceridet leadják a zsírszövetnek.

Az LDL-koleszterint bekebelezik a macrophagok, azaz a falósejtek, foam (habos) sejtekké alakulnak, melyet követően az érfal belhártyáján először egy zsíros csík alakul ki, majd kásaszerű anyag rakódik le, amiből kemény, meszes plakk képződhet. Az érelmeszesedéses plakkok bedomborodnak az erek lumenébe, ami akadályozza a véráramlást, így a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ha a plakk fibrosus sapkája sérül, az érelmeszesedéses plakkok felszínéről kis embolusok válhatnak le, melyek a vérkeringéssel elsodródva más szervek apró artériáit zárhatják el, és szövetkárosodást okozhatnak.

Előfordulhat ilyen például a nyaki artériák érelmeszesedése esetében, amikor az elsodródó embolusok az agy keringészavarát okozzák. Az érelmeszesedés sokáig lehet észrevétlen, tüneteket az érelmeszesedéses plakk kialakulási helyétől függően okoz. A szív koszorúereiben zajló érelmeszesedés, latin szóval a coronariasclerosis, a szív vérellátását veszélyezteti, míg például a perifériás artériák érelmeszesedése a járásra fokozódó végtagfájdalmat okozza – ezt hívjuk claudicatio intermittensnek vagyis kirakatnéző betegségnek. Az agyi erek elmeszedése agyi keringészavarhoz vezet.

Az LDL-koleszterin szerepe

Az érelmeszesedés folyamatában látható az LDL-koleszterin kulcsszerepe, melynek ha csökken a szintje, a folyamat progressziója lassítható. A koleszterin szintézisét gátló szerek közül első vonalbeli szerek a statinok, melyek a koleszterin endogén szintézisében szerepet játszó HMG-CoA reduktáz enzimet gátolják, ezáltal csökkentik az LDL-koleszterin szintjét.